Litván Dániel cikkei

A dízelek károsanyag-kibocsátásával trükközhettek a cégnél, az ügyben a frankfurti ügyészség a magyar leányvállalatnál is nyomoz.

Úgy tűnik, amerikai segítség is kellett a Moszkva cirkáló elsüllyesztéséhez, de ez nem változtat a tényen, hogy a hajón semmi sem úgy működött, ahogy kellett volna.

Zsiráfok, elefántok, krokodilok ezreinek élőhelyét, és több millió ember vízkészletét veszélyezteti, hogy elkezdődhet egy új olajmező kitermelése Ugandában. A beruházás mögött egy látszólag a környezetvédelem és a fenntarthatóság értékeit a zászlajára tűző európai cég áll.

Az űrt ugyan meghódíthatta az Amazon tulajdonosa, a világ második leggazdagabb embere, de két egyszerű raktári dolgozója olyan győzelmet aratott felette, ami az anyagi veszteségek mellett az óriáscég egész működésének átgondolását is szükségessé teheti.

Az egész világot, és látszólag az orosz vezetést is meglepte, mennyire gyengén teljesít az orosz hadsereg. Pedig ez a putyini rendszer lényegéből következik, és részben az orosz elnök tudatos döntéseinek következménye.

Nemcsak a választások, de a választók működését is jobban megértheti az ember, ha négy évente rászán egy napot arra, hogy szavazatszámláló legyen. Jegyzet.

Kényes helyzetbe került az Oroszországgal hagyományosan baráti, Kínával hagyományosan ellenséges, a Nyugattal pedig távolságtartó viszonyban álló India az ukrán háború kapcsán. Azonban ha sikerül ügyesen lavíroznia az indiai diplomáciának, sok mindent kérhetnek kevés konkrét lépésért cserébe.

A NATO, az EU és a G7 csoport is csúcstalálkozót tart ma Brüsszelben. A fő törésvonalak egyike lehet az orosz gáz importja, a magyar miniszterelnöknek feltehetően Joe Bidennel szemben kell megvédenie álláspontját.

2014 óta él a fegyverembargó Oroszországgal szemben, mégis ömlöttek a katonai eszközök az EU-ból az oroszokhoz, akik most Ukrajnában is bevetik ezeket - nem egyszer nyilván pont a most Európából az ukránoknak küldött fegyverek ellen.

A korrupcióellenes magánhadjáratával országos hírnévre szert tett független országgyűlési képviselő úgy látja, a választás nem lesz tiszta, de van esélye az ellenzéki összefogásnak. A tét pedig a lopás megállításán túl az is, hogy Kelethez vagy Nyugathoz akarunk-e tartozni. A Márki-Zay Péter által korrupcióellenes tárca nélküli miniszternek kijelölt Hadházy Ákos volt a Klasszis Klub legutóbbi vendége.

Eddig is sejtettük, most már biztos: a svájciaknak túlságosan jó dolguk van. A perdöntő bizonyíték az, hogy egy fogda önkéntes börtöntöltelékeket kereső felhívására háromszoros a túljelentkezés.

Hazatelepülő képzett fiatalok, 12 százalékos népesség-növekedés az elmúlt kilenc évben. Mindez az Isten háta mögött, állandóan zuhogó esőben, napfény nélkül. Mi folyik a Feröer-szigeteken?

Nem tudná átvenni Európa helyét Kína az orosz gazdaságban, Ukrajna megszállása pedig túlságosan nagy falat lenne az oroszoknak. Akkor tehát örüljünk, hogy nem lesz háború? Nem biztos, hogy az a jobbik forgatókönyv Európából nézve.

A szakértők már hosszú évek óta figyelmeztetnek a szálló por veszélyeire. Most viszont az derült ki, hogy az apró, levegőben szálló részecskék még az egészségügyi határértékek alatti mennyiségben is halálos veszélyt jelentenek – Magyarországon viszont ráadásul még külön mérgező is e részecskék egy része.

Mostanra már világos, hogy a klímaváltozás nem riogató tudósok agyszüleménye, hanem a szomorú valóság. A dolgok mai állása szerint a helyzet kétségbeejtő, és könnyű azt érezni, hogy a kocka el van vetve, nincs mit tenni, mint várni a katasztrofális következményeket. Yuval Noah Harari szerint viszont a kilátásaink látványos javulásához elég lenne a globális GDP két százalékát erre a célra elkölteni.

Néhány évtizede Dél-Koreában még az asztalhoz sem ülhettek le a nők a férfiak mellé, a mostani fiatal férfiak viszont már úgy érzik, túl messzire ment a feminizmus, és kevesebb lehetőséghez jutnak a nők pozitív diszkriminációja miatt. Az adatok ugyan nem támasztják ezt alá, de radikális antifeminista mozgalmak így is egyre nagyobb teret nyernek, és a fiatal szavazók jóindulatát kereső elnökjelöltek is felfigyeltek a lehetőségre.

Az Ukrajnával kapcsolatos orosz fenyegetőzés Finnországban nem éppen a kívánt hatást érte el, újra fellángolt ugyanis a vita arról, hogy kérje-e felvételét az ország a NATO-ba. Az orosz válasz: újabb fenyegetőzés.

Régi dicsőségéből él a Roszkoszmosz, a rubelmilliárdok ellenére sehogy sem haladnak az új fejlesztések, a beszállítók pedig nem teljesítenek. A helyzet olyan súlyos, hogy egy nyugati cégen múlik, egyáltalán repülhetnek-e az orosz űrhajók, miközben az űrügynökség néhány éven belül a Holdra menne a még nem létező eszközeivel. A problémák akár a Roszkoszmosz vezetőjének, Dmitrij Rogozinnak a fejébe is kerülhetnek.

Október közepe óta zajlik a nagyszabású kampány a kínai kisgyerekek beoltására. 160 millió 3-11 évesből több mint 80 milliót már beoltottak, de év végéig le is akarják tudni a feladatot. A gyerekek ajándékokat kapnak az oltás után, a szülőknek viszont egyértelművé teszik, hogy a kisgyerekek oltása ugyan nem kötelező, de nagyon, nagyon ajánlott.

A munkatáborok létfontosságú részei voltak a sztálini szovjet gazdaságnak, és hatásuk máig is érezhető. A táborok környéke jobban fejlődött, mint a Szovjetunió többi része, különösen akkor, ha a haszontalan élősködőknek minősített politikai foglyok nagyobb arányban voltak jelen.

A kínai óriáscég bejelentette, hogy Peking mellett építi fel elektromos autós divíziójának első üzemét, ahol évi 300 ezer autó készülhet majd.

Miután kedden 15 százalékot zuhant a török líra értéke, sok webshopban egyszerűen elérhetetlenné tették a nagyobb értékű elektronikai termékeket, mert a kereskedők nem tudnak lépést tartani a pénz elértéktelenedésével.

Lakosságarányosan közel kilencszer annyian haltak meg Svédországban a koronavírus következtében, mint a szomszédos Norvégiában, de kevesebben, mint az uniós átlag. A járvány elleni védekezés legfőbb irányítója, Anders Tegnell megvédi korábbi döntéseit, és a skandináv országokkal szembeni különbséget a szegények és a migránsok nagyobb számával magyarázza. Svédországban most sem várhatók lezárások, cserébe már a tüneteket mutató fertőzötteket sem tesztelik, ha be vannak oltva.

Nick Carter tábornok egy interjúban beszélt arról, hogy a hidegháború óta nem volt ilyen magas a kockázata annak, hogy fegyveres összetűzésig fokozódik a helyzet valamelyik NATO-tagállam és Oroszország között. Azt is kiemelte, hogy ma már egy többpólusú világrendhez kell alkalmazkodni, ami tovább nehezítheti a konfliktusok kezelését.  

A belarusz elnök tegnap belengette, hogy az EU-s szankciókra válaszul elzárhatja az országon áthaladó gázvezetéket. De valójában milyen erősek a lapjai Lukasenkának ebben a játszmában? Kisokos következik.

Indiában a járvány tavaszi tombolása után minden adat a koronavírus terjedésének gyors lassulását mutatta. Narendra Modi miniszterelnök az oltási kampányt és kormányának járványkezelését méltatja, valójában azonban nem ez lehet a háttérben.

Kilőtt az új fertőzöttek száma az olasz kikötővárosban három héttel azután, hogy a kormány járványügyi intézkedései ellen heves tiltakozások kezdődtek. A Triesztben történtek már csak azért is érdekesek lehetnek számunkra, mert itthon éppen egy héttel később vonultak sokan szorosan együtt, zömében maszk nélkül az utcára. Ha sokan voltak közöttük oltatlanok, abból a trieszti számokat látva nagy baj lehet.

Egyelőre kevés New York-i tűzoltót és rendőrt küldtek fizetés nélküli szabadságra a kötelező oltást előíró rendelet életbe lépése után. De a polgármester és az oltást ellenzők, illetve az őket képviselő szervezetek közötti meccs még nincs lejátszva, több ezer munkavállaló ugyanis továbbra sem hajlandó beadni a derekát.

Mohamed bin Szalmán koronaherceg Rijádból Dubajjal versengő regionális központot akar csinálni – ha nem megy szép szóval, akkor erővel. Úgy tűnik, bejöhet a taktika, többek közt a Siemens, a Deloitte, a KPMG és az Unilever is beadta már a derekát.

Úgy látszik, az exelnök korábbi ígérgetései és fenyegetőzései után most tényleg megpróbálja felvenni a harcot a Twitter, a Facebook és a többiek ellen.