Bod Péter Ákos cikkei

Az uniós források beérkezése vagy éppen kimaradásuk erőteljesen megmozgatja a pénzügyi folyamatainkat, a várakozásokon keresztül pedig közvetve kihat az országos pénzügyekre, így a forint árfolyamára és azonnali áttétellel az inflációra, az állampapírok iránti kereslet révén az állampapírkamatokra, a következő időszak kamatterhére, de még az országkockázati besorolásra is. Bod Péter Ákos írása

Felhördülést váltott ki a napokban az a kijelentés, hogy a versenyképességünk alapja az olcsó bér, amelyet kiegészíthetünk azzal, hogy a kormány emellett az alacsony adószintet tartja fontosnak. Bod Péter Ákos aktuális írásában azt vizsgálja, hogy ez az állítás megállja a helyét, netán éppen ennek ellenkezője igaz, és az alacsony bérek a leszakadást jelzik.

Az infláció már most is fájóan magas, ám a forint gyengülése tovább lendíti felfele a mutatót. Egyelőre nem látszik, hogy mitől állna meg a magyar fizetőeszköz értékvesztése, így pedig a külső ár-környezet normalizálódása ellenére is nagy lesz az inflációs nyomás Magyarországon, véli Bod Péter Ákos aktuális írásában.

Sokan és sokféleképpen magyarázzák a háború kapcsán történteket, felemlegetve a Nyugat alkonyát és a Kelet előretörését. Kérdés persze, hogy megváltoznak-e a világgazdasági erőviszonyok a háborútól? Bod Péter Ákos szerint nem attól, és csak lassú változások jönnek.

A pénzügyi piacokat megrengette az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnökének a jegybankárok kansasi szimpóziumán elmondott augusztus 26-i beszéde. Powell világossá tette, hogy a Fed szerint (is) túl magas amerikai infláció ellen további jegybanki lépéseket tesznek.

A héten publikált kiugró növekedést jelző GDP adat kapcsán a kommentárok nem a bővülést méltatták, hanem a veszélyeket ecsetelték. Igen valószínű, hogy az év végén, a jövő év elején visszaesés jön. Bod Péter Ákos szerint a nagy kérdés, hogy átmeneti lesz a recesszió, vagy stagflációra készülhetünk.

A hazai gazdaságpolitika az aktuális nehézségekkel van elfoglalva, miközben a hosszútávú fejlődés miatt óriási jelentősége lenne a gazdaság és társadalmi modernizációnak. Bod Péter Ákos, aktuális írásában azt elemzi, hogyan áll Magyarország ezen a téren.

Amíg ilyen súlyos a korrupció, addig nem jön az uniós pénz. Ez pedig a magyar embereknek okoz végső soron nehézséget. A gond az, hogy a korrupció más módokon is gazdasági problémákat okoz, ennek költségét is a magyar társadalom viseli, áll Bod Péter Ákos aktuális írásában.

Noha a jegybank friss prognózisa arról szól, hogy a jövő évben már érezhetően szelídül az infláció, Bod Péter Ákos másképp látja a kérdést. Szerinte jelzésértékű, hogy a kormány a rosszemlékű tervgazdaság egyik eszközéhez nyúlt, és azt nem is tudja elengedni.

Visszafordul-e a globalizáció? Ez napjaink egyik fontos gazdasági kérdése lett. Számos jel utal arra, hogy a korábbi folyamatok zsákutcába jutottak, de ezzel ellentétes számokat is láthatunk. Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke aktuális írásában tisztázza merre is tart a globalizáció.

Miután a szavazatvásárló lépések kiürítették a büdzsét, a győztes választást követően a gazdaság stabilizálásának kellene következnie. Az MNB összeállított egy javaslatcsomagot, ám ebben számos területen egymásnak ellentmondó vágyálmokat lát Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke.

Az Európai Bizottságnak benyújtott konvergenciajelentés gyönyörű számokat tartalmaz. Olyan lendületes növekedési pályát vázol a dokumentum, amelyre nem sok példa akadt a magyar gazdaságtörténetben. Kár, hogy aligha fognak teljesülni, véli Bod Péter Ákos az MNB egykori elnöke.

"Van-e monetáris politikai megoldás az energiaárak (átmeneti) robbanására?" – teszi fel a kérdést Bod Péter Ákos. Ez már csak azért is fontos, mert a jegybankok szerint a megugró infláció első számú okai a felrobbanó energiaárak.

Tíz év alatt a bruttó államadósság megduplázódott, ráadásul az elmúlt hónapokban a kamatok is felrobbantak. Ez a kombináció nem sok jóval kecsegtet állandó szerzőnk, Bod Péter Ákos szerint.

A magyar gazdaság számára óriási kihívás lesz az inflációt rövid időn belül letörni. Hiába bízik ebben a kormány és a jegybank, az inflációs várakozások miatt sem fogunk egy év múlva az MNB által elfogadható inflációs toleranciasávba visszakerülni, véli Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a jegybank korábbi elnöke.

A háború kitörését követően az ukrán és az orosz államadósságot is azonnal leminősítették. Azonban nem csak a harcban álló két ország gazdasága futott aknára, de számos térségbeli ország komoly nehézséggel szembesült. Így például a magyar gazdaság is, hiszen, míg az ukrán fizetőeszköz viszonylag stabil maradt, addig a forint fájó mélyrepülésbe kezdett. Bod Péter Ákos írásában a háború gazdasági következményeit vizsgálja.

A magas infláció, a magas költségvetési hiány, a gyenge forint, a dráguló élelmiszerek és nyersanyagok ijesztő adatait segített értelmezni a közgazdász és egyetemi professzor. Az inflációt nehéz lesz visszaszorítani, az ársapka nem segít, a megugrott rezsi pedig valakinek nagyon sokba fog kerülni.

A vezető magyar politikusok, köztük a miniszterelnök is azt hangsúlyozta többször az elmúlt napokban, hogy haderőfejlesztés nélkül nincs béke. Magyarország ezen törekvéseivel nincs egyedül, hiszen az Európai Unióban számos ország növelte az ilyen típusú kiadásait az elmúlt években. Bod Péter Ákos heti elemzésében arra is keresi a választ, hogy a védelmi kiadások növelésére milyen mozgástér van a költségvetésben.

A gazdasági szankciók bevett eszköznek számítanak, annak ellenére, hogy a közelmúlt tapasztalatai alapján meglehetősen csekély hatékonyságúak voltak, írja Bod Péter Ákos. A közgazdász, egyetemi tanár szerint ugyanakkor a nyugati világ egységes és határozott fellépése most szemmel láthatólag más helyzetet teremtett.

Kutatások bizonyítják, ha egy állam fellép a korrupció ellen, akkor az gazdasági előnyökkel jár. Ebből a szempontból is fájó, hogy Magyarország korábban sem volt a korrupció elleni küzdelem élharcosa, ráadásul tavaly tovább romlott hazánkban a helyzet. Bod Péter Ákos elemzése.

Bod Péter Ákos szerint túl kevés intézkedésként az élelmiszerárstop, azt azonban végképp nem javasolná a kormánynak, hogy nekiálljanak kiépíteni egy új árhatóságot.

Bod Péter Ákos egyetemi tanár, az MNB korábbi elnöke, az euró 20 éves indulásának apropóján osztja meg gondolatait a közös valutáról. Melyet több régiós ország is bevezetett vagy határozott lépéseket tett ebbe az irányba, miközben Magyarországon továbbra sincs erre céldátum.

Persze csak játék a szavakkal, bár igaznak igaz, hogy 2022-ben három kettes lesz a naptárban. 2021 pedig páratlan szám; és valóban páratlanként vonult be életünkbe, mint olyan év, amelynek elejétől legvégéig lehetetlen elvonatkoztatni a világjárványtól.

Országonként eltérő, hogy miként kommunikálnak az orvosok a betegekkel, ahogy az sem egységes, milyen módon tudatják az állampolgárokkal a gazdasági problémákat, állítja Bod Péter Ákos, egyetemi tanár, az MNB korábbi elnöke. Számunkra utóbbi azért aktuális, mert a GDP ugyan dinamikusan nő, de a háttérben gyűlnek a viharfelhők.

Bod Péter Ákos aktuális elemzésében a negyedik járványhullám kritikus egészségügyi és gazdasági vonatkozásai tekinti át. Szerinte gazdasági és társadalmi szempontból sem mindegy, hogy a negyedik hullámra hogyan reagál az ország vezetése.

Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke friss írásában úgy véli, a jegybanki hitelességet is teszteli most az infláció meglódulása. Nincsenek ugyanakkor könnyű helyzetben a központi bankok, amelyek szívük szerint kivárásra játszanának, ám ezt sok helyen nem tudják megtenni.

A járvány – szomorúan kell elismernünk – egyáltalán nem múlt el, noha az európai gazdaságok zöme, és köztük a mienk is mostanra visszajutott a válság előtti kibocsátási szintre. Ebből azonban nem következik, hogy tartalmilag is ott lennénk, ahol a folyamatok megszakadtak 2020 kora tavaszán. Csupán statisztikai értelemben, és nagyon aggregált, általános mutatók szerint mondható ki a visszakapaszkodás, helyreállítás bekövetkezése.

Az üzemanyagok az államok, így a magyar számára is vaskos adóbevételeket hoznak, amit a világért el nem engednének. Ugyanakkor, ha nagyon magasra ugrik az ára, akkor a politikusok feje is fájhat miatta. Így volt ez 1990-ben a taxis blokád idején, és így volt most is, amikor a kormány a járványra hivatkozva szabályozta az árakat. A különbségek és párhuzamok, illetve a benzin sajátos szerepét tárja fel Bod Péter Ákos, aki a rendszerváltás után ipari és kereskedelmi miniszterként részese volt az emlékezetes eseményeknek.

A gazdasági összteljesítmény az európai országok többségében 2021 végéig visszatér a járvány kitörése előtti szintre, valahol már is haladja azt. A vállalatok azonban ezzel párhuzamosan a munkaerőkínálat szűkösségével is szembetalálták maguk. Bod Péter Ákos elemzi a kialakult helyzetet.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a Világbankkal közösen tartandó együttes közgyűlése előtt közzétette legújabb globális gazdasági előrejelzését, amiben az idén tavaszi, áprilisi adataihoz képest elég jelentős változások találhatók: számos jelzőszám a korábbinál jobb, dinamikusabb pályát vetít előre.

A hét egyik érdekes gazdasági híre úgy szólt, hogy a magyar kormány eltökélt a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér visszavásárlásában. Az állam, a Mol és az Indotek Csoport konzorciumot alkotott, hogy megvegye a Budapest Airport Zrt. egészét; a nyilvánosságra kerülő hírek szerint az egy éve húzódó tárgyalások most 4,44 milliárd eurós vagy akörüli vételárnál tartanak.

Örömteli hír, hogy némi makacskodás után a magyar kormány belátta, hogy összességében jól jár, így elfogadta a multik minimumadóját. Ennek köszönhetően sikerült elválnunk Nigériától és Pakisztántól. Bod Péter Ákos elemzése.

Európa egészét érintik azok a munkaerőpiaci változások, amelyek a koronavírus-járványt követően kialakultak, véli Bod Péter Ákos egyetemi tanár, az MNB korábbi elnöke. Az Egyesült Királyságban mindezt tetézte a Brexit, amely például az üzemanyagellátásban olyan nehézséget okozott, amelyből világszerte vezető hír lett. Ráadásul jöhetnek még kellemetlen meglepetések.

Érkezett a napokban egy jó külső hír, a forint mégsem tudott tartósan erőre kapni tőle. Emiatt érdemes ismét bepillantani a nemzetközi hitelminősítés ügyeibe, elkerülendő a túlzott reményeket és a csalódásokat is. Bod Péter Ákos helyzetelemzése a Moody’s felminősítése után.

A közelgő német választások előzetes adatai azt jelzik, hogy a négy cikluson át a kancellárt adó kereszténydemokraták elveszíthetik vezető szerepüket. Az esetleges váltásnak komoly kihatása lehet a magyar politikára és hazánk gazdaságára is Bod Péter Ákos elemzése szerint.

A kormányzat a minimálbér emelését sikeresen tematizálta többek között oly módon, hogy a legutóbbi nemzeti konzultációba is bekerült egy erről szóló és „csak egyféleképpen” megválaszolható kérdés. Így egy egyébként fontos közgazdasági felvetés vált egyértelműen politikai kérdéssé. Pedig Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke szerint érdemes lenne olyan vonatkozásokat is látni, hogy mindez miként hat az inflációra, vagy éppen a leginkább érintett mikro- és kisvállalkozásokra.

Manapság folyamatosan terítéken van a versenyképesség, amelynek alappillére a képzett és az új kihívásoknak megfelelni képes munkavállaló. A gyorsan változó világban a megfelelő készségek felértékelődtek, míg a lexikális tudás sokkal kisebb jelentőségű lett. Bod Péter Ákos egyetemi tanár az iskolakezdés apropóján arról ír, vajon a magyar oktatási rendszer mennyit ad az ország versenyképességéhez?

A napokban megjelent OECD ajánlások rávilágítanak arra, hogy a magyar gazdaságnak komoly szerkezeti problémái vannak. A szervezet által adott ajánlásokat ugyanakkor aligha fogja Magyarország megfogadni, véli aktuális írásában Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke, egyetemi tanár.

A járvány miatti gazdasági élénkítés, és a már 2021-ben is választásinak titulálható költségvetés sok pénzbe kerül, ráadásul a tervek szerint a kormány csak lassan térne vissza a 3 százalékos hiányhoz. Ebben a helyzetben bukkant fel egyfajta csodafegyverként az autópályák koncesszióba adása, ami finoman szólva is rossz emlékeket idéz fel.

Miközben néhány kelet-európai országnak sikerült a rendszerváltást és az Európai Uniós csatlakozást követően látványosan közelíteni a nyugati fejlettséghez, Magyarország legfeljebb a periféria országaival van versenyben, és a V4-ektől is kezd lemaradni. Ráadásul ahelyett, hogy a Nyugat lenne a minta, Magyarország vezetői a kevésbé fejlett országokat állítják példaként. Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke szerint a közepes fejlettség sajátos kihívásai elől semmiképpen nem bújhatunk el. Kérdés, hogy képesek leszünk-e innovációra és magasabb termelékenységre?

A korábban megjelölt határidőnek megfelelően lezárul a Magyar Nemzeti Bank által hirdetett Növekedési Hitelprogram legutóbbi szakasza, amely az NHP Hajrá nevet viselte. Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke, elemzi a lehetséges következményeket.

A gazdasági növekedés egyik gátja lehet a munkaerőhiány, ami a járvány lecsengése után várhatóan jelentkezni fog. Eközben viszont a munkanélküliség továbbra is velünk lesz, sokan nem találnak ma Magyarországon állást. Bod Péter Ákos a látszólagos ellentmondás feloldása mellett a gazdasági következményeket is elemzi aktuális írásában.

A kormányzati ellenőrzés alatt álló médiatermékeknél bevett gyakorlat a "brüsszelezés", miközben Kína vagy Oroszország megkérdőjelezhető tetteit sajátos nézőpontok alapján értékelik. Hasonlóképpen furcsa, hogy miközben óriási támogatásokkal csábítja a kormány a multinacionális cégeket, ha profitot érnek el, az már "gyanús". Az ilyen típusú kommunikációnak lehet közvetlen gazdasági hatása is, véli írásunk szerzője, Bod Péter Ákos. Közben viszont arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tőkebefektetéseknek megvan a logikája, amelyet felesleges megerőszakolni.

A GDP és az infláció alakulását elemezve Bod Péter Ákos heti írásában arra jutott, hogy a megváltozott viszonyok új kihívások elé állítják a gazdasági élet minden szereplőjét. A fogyasztókat, a vállalatokat és az államot is. A kormány gazdaságpolitikája mintha beragadt volna egy korábbi szerepbe, amin ideje lenne sürgősen változtatni.

A napokban a magyar sajtóban is téma volt az uniós minimálbér, amely ugyan rosszul esne a kormánynak, ám a kötelező bevezetése aligha fog megvalósulni. Ugyanakkor az adóztatás kapcsán vannak fenyegető jelek.

Kell az uniós pénz Magyarországnak, és a közösség nem is fukarkodik, hiszen óriási összeg érkezik a következő EU-s költségvetési ciklusban. Sőt, a válságot orvosolni szándékozó NextGeneration EU terv keretében is óriási összegek várnak elköltésre, egy része elől azonban Magyarország elugrani készül. Ennek okát igyekszik aktuális írásában Bod Péter Ákos feltárni.

A szemünk előtt zajlik a magyar államháztartás megcsúszása, egyre rizikósabb pályán. Gazdaságunk remélhetőleg gyorsan adaptálódik, a hiány és az adósságállomány vonatkozásában azonban mind több a lefelé mutató kockázat. Az uniós válságkezelő alap, amely olcsó hitelforrás, már a meghirdetésével stabilizálta a térségi viszonylatban erősen eladósodott magyar állam pénzügyi megítélését, viszont a kamatmentes forrásokról való lemondás, a mögöttes politikai számítás, valamint a gazdaságilag kétes orosz és kínai megahitelek felvétele még nyugodt pénzügyi, kereskedelmi és geopolitikai viszonyok között is komolyan növelné Magyarország kockázatosságát. Most azonban egyik vonatkozásban sem várható nyugalom.

Egyre több területre terjed ki a kormányzati hatalom-központosítás, ezzel a társadalom és a gazdaság életében való beavatkozás. Vajon valóban érvényesül ilyen folyamat, vagy csupán néhány vitatott ügy miatt érezzük így? Esetleg csak a korszellem érvényesül minálunk is? Az államháztartás szerkezeti változásaiból több kérdésre is választ kaphatunk.