Bod Péter Ákos cikkei

A járvány – szomorúan kell elismernünk – egyáltalán nem múlt el, noha az európai gazdaságok zöme, és köztük a mienk is mostanra visszajutott a válság előtti kibocsátási szintre. Ebből azonban nem következik, hogy tartalmilag is ott lennénk, ahol a folyamatok megszakadtak 2020 kora tavaszán. Csupán statisztikai értelemben, és nagyon aggregált, általános mutatók szerint mondható ki a visszakapaszkodás, helyreállítás bekövetkezése.

Az üzemanyagok az államok, így a magyar számára is vaskos adóbevételeket hoznak, amit a világért el nem engednének. Ugyanakkor, ha nagyon magasra ugrik az ára, akkor a politikusok feje is fájhat miatta. Így volt ez 1990-ben a taxis blokád idején, és így volt most is, amikor a kormány a járványra hivatkozva szabályozta az árakat. A különbségek és párhuzamok, illetve a benzin sajátos szerepét tárja fel Bod Péter Ákos, aki a rendszerváltás után ipari és kereskedelmi miniszterként részese volt az emlékezetes eseményeknek.

A gazdasági összteljesítmény az európai országok többségében 2021 végéig visszatér a járvány kitörése előtti szintre, valahol már is haladja azt. A vállalatok azonban ezzel párhuzamosan a munkaerőkínálat szűkösségével is szembetalálták maguk. Bod Péter Ákos elemzi a kialakult helyzetet.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a Világbankkal közösen tartandó együttes közgyűlése előtt közzétette legújabb globális gazdasági előrejelzését, amiben az idén tavaszi, áprilisi adataihoz képest elég jelentős változások találhatók: számos jelzőszám a korábbinál jobb, dinamikusabb pályát vetít előre.

A hét egyik érdekes gazdasági híre úgy szólt, hogy a magyar kormány eltökélt a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér visszavásárlásában. Az állam, a Mol és az Indotek Csoport konzorciumot alkotott, hogy megvegye a Budapest Airport Zrt. egészét; a nyilvánosságra kerülő hírek szerint az egy éve húzódó tárgyalások most 4,44 milliárd eurós vagy akörüli vételárnál tartanak.

Örömteli hír, hogy némi makacskodás után a magyar kormány belátta, hogy összességében jól jár, így elfogadta a multik minimumadóját. Ennek köszönhetően sikerült elválnunk Nigériától és Pakisztántól. Bod Péter Ákos elemzése.

Európa egészét érintik azok a munkaerőpiaci változások, amelyek a koronavírus-járványt követően kialakultak, véli Bod Péter Ákos egyetemi tanár, az MNB korábbi elnöke. Az Egyesült Királyságban mindezt tetézte a Brexit, amely például az üzemanyagellátásban olyan nehézséget okozott, amelyből világszerte vezető hír lett. Ráadásul jöhetnek még kellemetlen meglepetések.

Érkezett a napokban egy jó külső hír, a forint mégsem tudott tartósan erőre kapni tőle. Emiatt érdemes ismét bepillantani a nemzetközi hitelminősítés ügyeibe, elkerülendő a túlzott reményeket és a csalódásokat is. Bod Péter Ákos helyzetelemzése a Moody’s felminősítése után.

A közelgő német választások előzetes adatai azt jelzik, hogy a négy cikluson át a kancellárt adó kereszténydemokraták elveszíthetik vezető szerepüket. Az esetleges váltásnak komoly kihatása lehet a magyar politikára és hazánk gazdaságára is Bod Péter Ákos elemzése szerint.

A kormányzat a minimálbér emelését sikeresen tematizálta többek között oly módon, hogy a legutóbbi nemzeti konzultációba is bekerült egy erről szóló és „csak egyféleképpen” megválaszolható kérdés. Így egy egyébként fontos közgazdasági felvetés vált egyértelműen politikai kérdéssé. Pedig Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke szerint érdemes lenne olyan vonatkozásokat is látni, hogy mindez miként hat az inflációra, vagy éppen a leginkább érintett mikro- és kisvállalkozásokra.

Manapság folyamatosan terítéken van a versenyképesség, amelynek alappillére a képzett és az új kihívásoknak megfelelni képes munkavállaló. A gyorsan változó világban a megfelelő készségek felértékelődtek, míg a lexikális tudás sokkal kisebb jelentőségű lett. Bod Péter Ákos egyetemi tanár az iskolakezdés apropóján arról ír, vajon a magyar oktatási rendszer mennyit ad az ország versenyképességéhez?

A napokban megjelent OECD ajánlások rávilágítanak arra, hogy a magyar gazdaságnak komoly szerkezeti problémái vannak. A szervezet által adott ajánlásokat ugyanakkor aligha fogja Magyarország megfogadni, véli aktuális írásában Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke, egyetemi tanár.

A járvány miatti gazdasági élénkítés, és a már 2021-ben is választásinak titulálható költségvetés sok pénzbe kerül, ráadásul a tervek szerint a kormány csak lassan térne vissza a 3 százalékos hiányhoz. Ebben a helyzetben bukkant fel egyfajta csodafegyverként az autópályák koncesszióba adása, ami finoman szólva is rossz emlékeket idéz fel.

Miközben néhány kelet-európai országnak sikerült a rendszerváltást és az Európai Uniós csatlakozást követően látványosan közelíteni a nyugati fejlettséghez, Magyarország legfeljebb a periféria országaival van versenyben, és a V4-ektől is kezd lemaradni. Ráadásul ahelyett, hogy a Nyugat lenne a minta, Magyarország vezetői a kevésbé fejlett országokat állítják példaként. Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke szerint a közepes fejlettség sajátos kihívásai elől semmiképpen nem bújhatunk el. Kérdés, hogy képesek leszünk-e innovációra és magasabb termelékenységre?

A korábban megjelölt határidőnek megfelelően lezárul a Magyar Nemzeti Bank által hirdetett Növekedési Hitelprogram legutóbbi szakasza, amely az NHP Hajrá nevet viselte. Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke, elemzi a lehetséges következményeket.

A gazdasági növekedés egyik gátja lehet a munkaerőhiány, ami a járvány lecsengése után várhatóan jelentkezni fog. Eközben viszont a munkanélküliség továbbra is velünk lesz, sokan nem találnak ma Magyarországon állást. Bod Péter Ákos a látszólagos ellentmondás feloldása mellett a gazdasági következményeket is elemzi aktuális írásában.

A kormányzati ellenőrzés alatt álló médiatermékeknél bevett gyakorlat a "brüsszelezés", miközben Kína vagy Oroszország megkérdőjelezhető tetteit sajátos nézőpontok alapján értékelik. Hasonlóképpen furcsa, hogy miközben óriási támogatásokkal csábítja a kormány a multinacionális cégeket, ha profitot érnek el, az már "gyanús". Az ilyen típusú kommunikációnak lehet közvetlen gazdasági hatása is, véli írásunk szerzője, Bod Péter Ákos. Közben viszont arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tőkebefektetéseknek megvan a logikája, amelyet felesleges megerőszakolni.

A GDP és az infláció alakulását elemezve Bod Péter Ákos heti írásában arra jutott, hogy a megváltozott viszonyok új kihívások elé állítják a gazdasági élet minden szereplőjét. A fogyasztókat, a vállalatokat és az államot is. A kormány gazdaságpolitikája mintha beragadt volna egy korábbi szerepbe, amin ideje lenne sürgősen változtatni.

A napokban a magyar sajtóban is téma volt az uniós minimálbér, amely ugyan rosszul esne a kormánynak, ám a kötelező bevezetése aligha fog megvalósulni. Ugyanakkor az adóztatás kapcsán vannak fenyegető jelek.

Kell az uniós pénz Magyarországnak, és a közösség nem is fukarkodik, hiszen óriási összeg érkezik a következő EU-s költségvetési ciklusban. Sőt, a válságot orvosolni szándékozó NextGeneration EU terv keretében is óriási összegek várnak elköltésre, egy része elől azonban Magyarország elugrani készül. Ennek okát igyekszik aktuális írásában Bod Péter Ákos feltárni.

A szemünk előtt zajlik a magyar államháztartás megcsúszása, egyre rizikósabb pályán. Gazdaságunk remélhetőleg gyorsan adaptálódik, a hiány és az adósságállomány vonatkozásában azonban mind több a lefelé mutató kockázat. Az uniós válságkezelő alap, amely olcsó hitelforrás, már a meghirdetésével stabilizálta a térségi viszonylatban erősen eladósodott magyar állam pénzügyi megítélését, viszont a kamatmentes forrásokról való lemondás, a mögöttes politikai számítás, valamint a gazdaságilag kétes orosz és kínai megahitelek felvétele még nyugodt pénzügyi, kereskedelmi és geopolitikai viszonyok között is komolyan növelné Magyarország kockázatosságát. Most azonban egyik vonatkozásban sem várható nyugalom.

Egyre több területre terjed ki a kormányzati hatalom-központosítás, ezzel a társadalom és a gazdaság életében való beavatkozás. Vajon valóban érvényesül ilyen folyamat, vagy csupán néhány vitatott ügy miatt érezzük így? Esetleg csak a korszellem érvényesül minálunk is? Az államháztartás szerkezeti változásaiból több kérdésre is választ kaphatunk.

Fáj-e a megnövekvő adókulcs az amerikai cégeknek, közvetve az amerikai gazdaságnak? Lesz-e nemzetközi társasági adóminimum? Ha igen, bajba sodorja-e azokat az országokat, ahol adóparadicsomi körülményekkel vonzanak tőkét? Komoly súlyú ügynek látszanak ezek a kérdések - de mindez odébb van még. Ugyanakkor változásra szükség van, sőt idővel elkerülhetetlen is az átfogó reform.

A makrogazdasági számokban nincs nagy eltérés a prognózisok között: a tavalyi súlyos visszaesést idén a mély 2020-as bázishoz képest növekedés követi. Az infláció is erős lesz, függően egyebek mellett a kereslet gyors visszaerősödésétől. De valóban költekezni kezd a magyar? Vagy inkább óvatosabbá vált a krízis hatására? Itt a fogyasztói lélektan olyan ügyeiről van szó, amelyekről homlokegyenest eltérő nézetek léteznek. Bod Péter Ákos elemzése.

A magyar gazdaság szempontjából kulcskérdés, hogy a növekedés milyen ütemű lesz, az ugyanis erősen fog hatni a GDP arányos államadósságra. Utóbbira pedig többek között a hitelminősítők is figyelnek, amelyek közül a napokban a Moody’s döntése, illetve jelen esetben elmaradt döntése kapcsán osztja meg gondolatait az MNB korábbi elnöke, Bod Péter Ákos.

Noha a koronavírus-járvány a szakértők szerint Kínából indult ki, a távol-keleti ország azon kevesek közé tartozott, amelynek gazdasága 2020-ban is növekedni tudott. Ezt látva sok közgazdász kész tényként kezeli, hogy egészen rövid időn belül megtörténik a gazdasági hatalomátvétel, és az Egyesült Államok helyett Kína termeli majd a legtöbb GDP-t. Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke ezt a hipotézist vizsgálja aktuális írásában.

Mint minden komoly válság, a mostani is alaposan átrendezi a gazdaságot. Nagy kérdés, hogy a magyar gazdaság képes lesz-e kitörni a közepes jövedelem csapdájából és az értékláncokban az úgynevezett mosolygörbén a magasabb hozzáadott irányokba elmozdulni? Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke, egyetemi tanár aktuális írásában erre a kérdésre keresi a választ.

Februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, a nyugdíjas-index 3,2 százalékkal, a maginfláció 4,1 százalékkal haladta meg a tavaly februárit - tette közzé a KSH. Az elmúlt tizenkét hónapban a szeszes italok, dohányáruk ára jelentősebben, az élelmiszereké és a tartós fogyasztási cikkeké az átlagost kissé meghaladó mértékben emelkedett. Bod Péter Ákos egyetemi tanár szerint aggasztó, hogy a gazdasági visszaesés ellenére is ilyen mértékben növekszik az árszínvonal.

A magyar állam az év végén kiköltekezett, ám az egyelőre kérdéses, hogy milyen hatékonysággal költötték a pénzt. Az a tényadatokból látszik, hogy a gazdaság a várakozásoknál kisebb mértékben esett vissza, igaz a gyengülés így is jelentős volt. Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke szerint közepes recessziót láttunk 2020-ban. Ezt persze mindenki saját szája íze szerint értelmezi, így kinek nagy, kinek kicsi.

Világszerte jól hangzó szlogen, hogy a kormányok újraindítják a gazdaságot. A politika szereti magát a világ közepének beállítani, de vajon tényleg volt-e reset, vagy ez is csak egy hangzatos kijelentés? Állandó szerzőnk, Bod Péter Ákos az aktuális gazdasági adatok tükrében ír az újraindításról.

Valahányszor a nagy nemzetközi hitelminősítők közzéteszik államadóssági besorolásunkat, egy ideig él a téma az újságokban, aztán elhalnak a kommentárok, amelyek egyébként gyakran félreértésen alapulnak. De miért is könnyű félreértelmezni a minősítői osztályzatot? Van-e tényleges jelentősége a besorolásnak?

Az MNB már tavaly megindította a hiteloffenzíváját, majd a napokban bejelentették, hogy a Magyar Fejlesztési Bank is kamatmentes konstrukcióval támogatja a vállalkozásokat. A cél egyértelmű, felpörgetni a gazdaságot. A kérdés, hogy ezeknek az eszközöknek milyen kockázatai és mellékhatásai vannak. Aktuális írásában Bod Péter Ákos ezekre a kérdésekre keresi a választ.

A Transparency International, a korrupció felmérésével és elemzésével foglalkozó nemzetközi civil, nem-kormányzati szervezet (NGO) közzétette legújabb felmérését a világ állapotáról. Ezzel foglalkozott a magyar sajtó (egy része) is.

Tavaly óriási mértékben nőtt az államadósság összege, amit skerült hazai forrásokból és devizakötvény kibocsátásból finanszírozni. Bod Péter Ákos írásában azt vizsgálja, hogy az államháztartási hiány hogyan alakulhat a jövőben, és azt miként lehet majd finanszírozni.

A magyar állam óriási összegekkel támogatja a multinacionális nagyvállalatokat, hogy itt ruházzanak be, ráadásul a hazai adórendszer is komoly ösztönzőnek számít. Az Audi vezére viszont nem kis felhördülést kiváltva a közelmúltban azt mondta, hogy nem az autógyárakat kellene támogatni. Az ablakon kidobott pénz volt eddig a cégek támogatása vagy a helyzet ennél kuszább? Ezt próbálja kibogozni Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke, közgazdász, egyetemi tanár.

Olyan lejtőn indult el a költségvetési hiány, amelyen nagyon nehéz lesz megállni, állítja Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke. A közgazdász egyetemi tanár szerint a december veszélyes hónap, de most különösen durva volt az év végi pénzszórás, mindezt tetézi, hogy a folyamatok jelenleg nem is átláthatóak.